ISTA/NG FESZTIVÁL (A 10. SZÍNHÁZI OLIMPIA KERETÉBEN)
Dialógusban a Cavalo Marinho-tradícióval/ Dialogue with the tradition of the Cavalo Marinho
Előadja/Performed by:Juliana Pardo, Alício Amaral – Mundu Rodá (Brazília/Brazil)
Rendezte/Directed by: Jesser de Souza, Juliana Pardo
Angol nyelvű magyarázattal/Explanation in English
Az előadás a Cavalo Marinho – amelyet többnyire férfiak gyakorolnak – kontextusában felmerülő gender kérdéssel szembesít. A Harcos hajadon egy háborúba induló lány történetét meséli el a Cavalo Marinho hagyományra, valamint annak társadalmi–politikai összefüggéseire támaszkodva. Az előadás a társadalmi nem és a szerelem kérdéseit járja körül. Arra hívja a nézőt, hogy aktívan részt vegyen az elbeszélés kialakításában, és a hiányzó rések kitöltésével alkossa meg saját értelmezését.
Az előadás részleteket tartalmaz A Rabeca memoárjából, amelyben a hegedű lesz a színész hangjává, kezeivé és lábaivá, a színész pedig összeolvad a húrok zenéjének rezonanciájával. Mindez olyan történeteket és karaktereket idéz, amelyek az idők során a brazil társadalom, a média és az igazságszolgáltatás perifériájára szorultak, és szorulnak ma is.
Juliana Pardo és Alício Amaral, művészek és kutatók, az „O Cavalo Marinho da Zona da Mata, Észak-Pernambuco” című projektjét a Vitae Arts Ösztöndíj 2003/04 támogatta. Több mint húsz éve dolgoznak a pernambucói Mata Norte közösségek- kel, különösen a Cavalo Marinho, Maracatu Rural és a Caboclinho hagyományokhoz kötődve. Öt éve folytatnak kutatásokat a folyó menti közösségekkel Brazília észak-amazóniai régióiban. Juliana és Alício elsődleges tanára Inácio Lucindo de Camutanga, továbbá Biu Alexandre, Aguinaldo Roberto, Mariano Teles, Antônio Teles, Grimário, Biu Roque, Araújo és Duda Bilau.
ENGLISH
The performance confronts the gender issue present in the context of Cavalo Marinho, mostly practised by men. The Warrior Maiden narrates the story of a maiden who goes to war, according to the Cavalo Marinho tradition and its social and political context. The performance reflects on gender and love, inviting the spectators to participate actively in the construction of the narrative, filling in the gaps and creating their own interpretation.
The performance also presents fragments of Memories of the Rabeca in which the fiddle becomes the voice, feet and hands of the actor who plays it, and the actor becomes the vibration of its strings and its music, evoking stories and characters that have been and continue to be on the margins of Brazilian society, media and justice.
Juliana Pardo and Alício Amaral are artist-researchers supported by the Vitae Arts Scholarship 2003/04 with the project “O Cavalo Marinho da Zona da Mata, North of Pernambuco”. For over twenty years, they have been working with the communities of Mata Norte in Pernambuco, especially linked to Cavalo Marinho, Maracatu Rural and Caboclinho traditions. For five years they have been carrying out research with the river communities in the north- ern Amazon regions of Brazil. Juliana’s and Alício’s main teacher is Inácio Lucindo de Camutanga and others are Biu Alexandre, Aguinaldo Roberto, Mariano Teles, Antônio Teles, Grimário, Biu Roque, Araújo and Duda Bilau.
