ISTA/NG FESZTIVÁL (A 10. SZÍNHÁZI OLIMPIA KERETÉBEN)

Előadja/Performed by: I Wayan Bawa (Bali)

A produkció létrejöttében közreműködött/Created in collaboration with: Julia Varley

Angol nyelvű magyarázatokkal/Explanation in English

I Wayan Bawa az előadást felajánlással kezdi és egy Gambuh – legrégebbi bali táncdráma a 15. századból – részlettel. A hatalmas király karakterét játssza el, teljes jelmezben, bemutatva a közönségnek a bali-szigeti vallási szertartások és a színpadi művészi formák kapcsolódását, és ezek gazdagságát.

Aztán I Wayan Bawa rövid önéletrajzi bemutatóval elmagyarázza a bali-szigeti színházi, tánc, zene- és vokális technikák néhány alapelvét: a testtartást, lépéseket, a bal és jobb oldali pozíciót, a manis és keras (lágy és erős) elvét, a kompozíciót, és mind a női, mind a férfi karakterek érzéseit.

Az előadás fő részét a Topeng, a közismert bali maszk-tánc bemutatásának szenteli. A Topeng balinéz nyelven maszkot jelent. Úgyszintén ez a neve bármilyen maszkos karakterrel bemutatott előadásnak. A Topeng a Babadból, a Bali-szigeti királyok Krónikájából veszi a történeteit, bemutatva Bali társadalmi, vallási és politikai szempontból bonyolult hierarchiáját.

I Wayan Bawa röviden elmagyarázza mindegyik maszk karakterét: a teljes arcot takaró néma maszkokét, a beszélő fél-maszkokét, a penasart, akinek az a szerepe, hogy elmagyarázza a történetet a közönségnek; a komikus bonréket (bohócokat), amelyek a nézőkkel kerülnek kapcsolatba. Ezután I Wayan Bawa előad egy kötött formájú darabot, és egy dialógust improvizál, amely a hagyomány szerint a Topeng Tuával, az öreg emberrel kezdődik, és Sidya Kharyával, a táncot záró szentséggel végződik, amikor megszentelt vizet fröcsköl és egy fehér kendőt tart fel, hogy megvédjen a gonosz szellemektől.

A Gambuh Bali legrégibb rituális színháza. A színészi játékot, táncot, párbeszédet, éneket és zenét használó jellegzetes epikus forma a mai színház forrása. Ugyanakkor ma a Gambuh-t a kihalás veszélye fenyegeti. A Gambuh-ban a fő karakterek kawi nyelven (egy ősi irodalmi nyelven) beszélnek és énekelnek, narrátorok pedig lefordítják a dialógusokat napjaink balinéz nyelvére. A darabok a Malat mesekörből származnak, amely a mitikus hős, Pandzsi herceg útjáról szólnak, aki szerelmét, Rankesarit keresi. A gambuh gamelán zenekar dobokból, gongokból, csengőkből és furulyákból a bronz metallofon előtt létrejött, amely pedig a többi gamelán (zenekar) fő hangszere Balin. Így a dobritmusok, dallamok és a Gambuh zenei szerkezet szinte minden balinéz zene alapját képezik.

ENGLISH

I Wayan Bawa starts with an excerpt from Gambuh, the oldest Balinese form of dance-drama dating from the 15th century.

After a short auto-biographical presentation, he explains some of the basic principles of Balinese theatre, dance, music and vocal techniques: posture, steps, right and left position, manis and keras (soft and strong) quality of energy, composition and feelings in both male and female characters. The main part of the demonstration is dedicated to Topeng, the well-known Balinese mask dance. Topeng, in Balinese, means mask, and it is also the name of the masked performances. Topeng takes its narratives from the Babad or Chronicles of the Balinese Kings. In Topeng there are silent full masks, speaking half masks. The penasar has the task of explaining the story to the audience and the comic bonres interact with the spectators. A Topeng performance starts with the Topeng Tua (the old man) and ends with Sidya Kharya (the divinity who ends the dance) by sprinkling blessed water and holding a white cloth as protection against evil spirits.

Gambuh is Bali’s oldest surviving ritual theatre. Its characteristic epic form using acting, dance, dialogue, singing and music became the source for today’s theatre. Today Gambuh is in danger of becoming extinct. In Gambuh the main characters speak and sing in Kawi accompanied by attendants who translate their dialogues into present-day Balinese. The plays are taken from the Malat cycle of tales which revolves around the heroic mythical prince Panji’s quest for his beloved Rangkesari. The Gambuh gamelan orchestra consists of drums, gongs, bells and flutes and ancient bronze metallophones, characteristic of most other gamelan orchestras in Bali. The musical structure of Gambuh forms the basis of nearly all Balinese music.