A zsarnokságot, a pöffeszkedést meg a hatalmaskodást nem állhatja senki. De igen kevesen mernek szembeszállni a zsarnoksággal, a pöffeszkedéssel meg hatalmaskodással.

Amina különleges kislány. Szülei, a király és a királyné évek óta várták, hogy gyermekük szülessen, de nagyon meglepődtek, amikor megpillantották a lilahajú, komoly szemű újszülöttet.

Volt egyszer egy szép nagy malom, fürgén járt a kereke, amióta világ a világ. A molnár és a felesége látástól vakulásig meg sem álltak, hogy az uraság mindig elégedett lehessen.

Hol volt, hol nem volt, volt egy asszony és két lánya. Az egyiket, az édes gyermekét kényeztette, dédelgette, a másikat, a mostohalányát azonban napestig dolgoztatta és soha egy jó szava nem volt hozzá.

Volt egyszer egy fiú – ez a mese is úgy kezdődik, ahogy sok másik. De aztán igen furcsán folytatódik! Mert ez a mi fiúnk éppenséggel nem ilyen-olyan pokolfajzatokkal kényszerül megküzdeni, hanem a saját édesanyjával.

Csak a reggelek ne volnának! Meg az esték! Legalábbis azok a reggelek, amikor Bóbita anyukája dolgozni megy repülővel, mivel, légikísérő, és azok az esték, amikor nem ér haza estére és nem tud jóéjtpuszit adni Bóbitának.

Háry János hangzatos történetei bejárták a világot. Legenda született a huszárból, aki legmesszebb jutott a falujától, így a messziről jött ember azt mond, amit nem szégyell.

Azok az iciri-piciri mesék, amelyek akkorkák, hogy elférnek a tenyerünkben, mégis felnyúlnak az égig, annak ellenére, hogy picurkák, annyira szívósak, úgy belegyökereztek az anyaföldbe, mint az a híres répa, amit nem lehet egyedül kihúzni.