PÉTER ÉS A FARKAS
Kodály Zoltán szerint a gyermek zenei nevelését az anya születése előtt kilenc hónappal kell elkezdeni.
Kodály Zoltán szerint a gyermek zenei nevelését az anya születése előtt kilenc hónappal kell elkezdeni.
Tudjátok-e, mi az a „zimmezumm”?
Lehetséges fordítása a bóbita nyelven született kifejezésnek: kirándulás a Kis Tücsökkel.
Két szemközti ablak – néhány méternyi távolság, amit mégis nehezebb megtenni, mint körbe utazni a világot.
Szenteste Stohlbaum tanácsoséknál megjelenik a család barátja, Drosselmayer bácsi és bábszínházat hoz ajándékba Fricinek és Marikának.
Élt egyszer egy szegény asszony, aki olyan szegény volt, hogy még az egerei is a szomszédba jártak kéregetni.
A kis hableány és a királyfi szerelmének szívszorító története az anderseni mesevilág egyik legfényesebb gyöngyszeme, a beteljesületlen szerelem örök jelképe.
Árgyélus királyfi lenn a földön folyton az eget kémleli, Tündérszép Ilona fenn az égben egyre a földet lesi.
Félhomály, diszkrét zene, egy bár a nyitás előtti percekben…
Preller bácsi uránvárosi állatkereskedésében éli megszokott hétköznapjait az öt barát: Aran, az aranyhal, Masa, a mosómedve, Sün Balázs, Teknős Tóni és Vica, a kakadu.
Dolgosak és vidámak a reggelek a kicsiny konyhában, ahol Khádi asszony a nap legnagyobb részét tölti.
Kerekecske gombocska, elveszett a nyulacska.
Ázik esőn, repül széllel, erdőn-mezőn, napsütésben.
A Bóbita Bábszínház és az Apolló Kulturális Egyesület közösen létrehozott előadásában Madách művének gazdagsága, sokszínűsége nem hagyományos színházi megoldásokban mutatkozik meg, hanem a bábjáték és alternatív színház asszociációkra, fantáziájára építő, egyszerű eszközhasználatával.
Kisoroszlán jól érzi magát a szavannán, amíg ki nem csúfolják, hogy ügyetlen és lassú…
A fehér kanca fiaként születő, rendkívüli erejű fiú történetét követheti nyomon a gyereksereg három világon át, találkozva sárkányokkal, királylányokkal, griffmadarakkal és más csodás lényekkel.
Élt egyszer egy szabó meg a fia, Gazsi. Az öregnek volt egy kecskéje, amit nagy becsben tartott, mert ez a jószág adta minden nap a tejet az asztalukra.
„Adatik tudtára országnak-világnak, hogy azé lesz országom fele és leányom keze, aki kitalálja, miféle jegyek vannak a testén!”
A betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi népszokások közé tartozik.
Irijámról, a halkirálynőről és Jonibéről, a madárkirályról mesél a szó, a kép, a zene, kik a tenger mélyén találnak egymásra. Szerelmükből, a víz és a levegő nászából születik Joremes, kit egyként szeret a Nap s a Hold.
Az előadás központi témája a 18. életév betöltése és a középiskola befejezése után a felnőtt-életbe kilépő fiatalok „kapunyitási pánikja”.
Gerda és Kay boldogan élnek egymás szomszédságában, az összehajló rózsaágak alatt. Ám boldogságuk törékeny, mert egy gonosz manó varázslata hideggé teszi a kisfiú, Kay szívét és elhomályosítja látását.
Mi lehetne tökéletesebb születésnapi ajándék egy kávét és muzsikát kedvelő nagymama számára, mint egy zenélő kávédaráló?
Enni majdnem olyan jó, mint játszani, de játszani és enni egyszerre a világon a legjobb dolog.
Amikor a főkirály, valamennyi királynak a királya nem adta a lányát Kalamonának, az fogta magát, és a Szelet megkötötte.
Borbolya, a szomorkás vénkisasszony így sóhajtozik magában: „Bárcsak lenne egy gyermekem, még ha csak akkora is, mint a hüvelykujjam!”
Hogyan kerülhet ki Jig, a magányos királyfi a Sóhajok Palotájából?
Hol keressen magának társat? S vajon megtalálja-e?
Cini – cini muzsika, táncol a kis Zsuzsika, meg a tücsök koma, meg a katica!
Azt beszélik, a Villány melletti Szársomlyó hegyet maga az ördög szántotta fel. Hogy mi okáért?
A felhők adják a meskete témáját – általuk tudunk meg többet a természet körforgásáról, a világ növényeket, állatokat, embereket, tündéreket magába foglaló rendjéről.
Az Édes Élet Cukrászda különös, varázslatos hely, nem tudni, ki és mikor nyitotta meg…
Torzonborz megszökik a dutyiból, és most még nagyobb gaztettet hajt végre, mint legutóbb.
Keresztesi József pécsi költő a kortárs gyermekirodalom talán legkülönlegesebb, legmókásabb világába repíti olvasóit.
Szádeli egyedül él egyetlen barátjával, az okos Majomkával. Nincs se anyja, se apja, rőzsét gyűjt, így tartja fenn magát. Egyetlen öröme, hogy fest, rajzol egész nap és egész éjjel.
Vízkereszt előestéjén járunk, nemsokára ideje leszedni a karácsonyfát.
Ő a hős, Robin Hood, tolvajok fejedelme,
Kábé negyvenöt perc a darab terjedelme.
A zsarnokságot, a pöffeszkedést meg a hatalmaskodást nem állhatja senki. De igen kevesen mernek szembeszállni a zsarnoksággal, a pöffeszkedéssel meg hatalmaskodással.
Volt egyszer két jó barát. Az egyiket úgy hívták, hogy Kutyus, a másikat meg úgy, hogy Cicus.
Van egy család. A Vajdáék. Apa, anya, Bence, Gergő. Ez egy afféle jó család: nincs válás, van napi betevő, és még szeretet is. Előbb-utóbb azonban megesik, hogy a családtagok vágyai és jövőről alkotott elképzelései csak egymás ellenében teljesülhetnek.
Egy téli estén váratlan vendég kopogtat a Zöld Ember házának ablakán: a Hollókirály az, aki feleséget keres. El is veszi a legkisebb lányt, és magával repíti zord otthonába.
Amina különleges kislány. Szülei, a király és a királyné évek óta várták, hogy gyermekük szülessen, de nagyon meglepődtek, amikor megpillantották a lilahajú, komoly szemű újszülöttet.
Asztal alá beköltözni, ott házikót építeni, oda vendégeket hívni, finomságot sütni-főzni, asztal alatti barlangban a kincseket megtalálni a kicsik kiváltsága.
Volt egyszer egy szép nagy malom, fürgén járt a kereke, amióta világ a világ. A molnár és a felesége látástól vakulásig meg sem álltak, hogy az uraság mindig elégedett lehessen.
Hol volt, hol nem volt, volt egy asszony és két lánya. Az egyiket, az édes gyermekét kényeztette, dédelgette, a másikat, a mostohalányát azonban napestig dolgoztatta és soha egy jó szava nem volt hozzá.
Volt egyszer egy fiú – ez a mese is úgy kezdődik, ahogy sok másik. De aztán igen furcsán folytatódik! Mert ez a mi fiúnk éppenséggel nem ilyen-olyan pokolfajzatokkal kényszerül megküzdeni, hanem a saját édesanyjával.
Csak a reggelek ne volnának! Meg az esték! Legalábbis azok a reggelek, amikor Bóbita anyukája dolgozni megy repülővel, mivel, légikísérő, és azok az esték, amikor nem ér haza estére és nem tud jóéjtpuszit adni Bóbitának.
Háry János hangzatos történetei bejárták a világot. Legenda született a huszárból, aki legmesszebb jutott a falujától, így a messziről jött ember azt mond, amit nem szégyell.
Üstöllési őrmesternek főhet a feje: Torzonborz, a rettegett rabló már megint megszökött a börtönből…
Azok az iciri-piciri mesék, amelyek akkorkák, hogy elférnek a tenyerünkben, mégis felnyúlnak az égig, annak ellenére, hogy picurkák, annyira szívósak, úgy belegyökereztek az anyaföldbe, mint az a híres répa, amit nem lehet egyedül kihúzni.
Alsó-Felső Nyírboldogfa lakóinak nincs sok nyugta mostanában. Ugyanis bármikor megérkezhet a híres-hírhedt Kacor király, hogy feldúlja az otthonuk békéjét.
Vízkereszt előestéjén járunk, nemsokára ideje leszedni a karácsonyfát.
Bábszínház
Minden jog fenntartva! Bóbita Bábszínház
